Vörös Boldizsár, intézetünk tudományos főmunkatársa a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 2023. október 17-i, XIX–XX. századi magyar történeti kultuszok II. című műhelykonferenciáján Méltatott helyek – méltató helyek. Terek és kultuszok lehetséges kapcsolódásai címmel tartott előadást.

Az előadó beszélt arról, hogy a tér lehet tárgya a kultusznak: jó példa erre az egri vár esete. A tér azonban lehet eszköze is a kultusznak: így viselheti egy olyan személy nevét, akit a névadományozók kiemelkedőként értékelnek (ekként kaphatta a budapesti Váci körút a Vilmos császár út nevet 1914-ben). A tér akként is lehet eszköze a kultusznak, hogy az illetékes közvélemény-formálók benne helyezik el az általuk méltatott személy jelentőségét kifejező tárgyat: például szobrot (így Marxét, két munkással a fővárosi millenniumi emlékművön 1919. május 1. alkalmából) vagy emléktáblát (mint a valóságban soha nem létezett Alekszej Guszev kapitányét és társaiét a Nehézipari Minisztérium falán 1949-ben).

guszev emlektablaKép forrása: Vörös Boldizsár: Történelemhamisítás és politikai propaganda. Illés Béla elmeszüleményei a magyar szabadságküzdelmek orosz támogatásáról.
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Budapest, 2014. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) 171. l.

A tér azáltal is lehet eszköze a kultusznak, hogy egy személy tiszteletét kifejezésre juttató rendezvény helyszínéül szolgál (ilyen volt a Nemzeti Múzeum Ady Endre 1919. januári temetési szertartásánál). A továbbiakban az előadó részletesen foglalkozott a budapesti Guszev utca elnevezés és a fiktív figurák emléktáblájának történetével: ugyanis ezek sorsa, önmagán túlmutatóan, általánosabb érvénnyel is jól szemlélteti, hogy terek és kultuszok összekapcsolódásainak milyen különös esetei is lehetnek.

A rendezvény programja itt tekinthető meg.