2023. május 30–31-én rendezte meg az intézetben a „Kis államok diplomáciája a kora újkori Délkelet-Európában” kutatócsoport (SMALLST) első nemzetközi konferenciáját, Navigating the Society of Princes címmel. 

A konferencián a projekt tagjai, intézetünk munkatársai mellett számos ország és intézmény kutatója adott elő, a kis államok diplomáciatörténetének széles körű fórumot biztosítva. A SMALLST projekt keretein belül tervezett konferenciasorozat nyitó eseményén 26 előadás hangzott el, részletes programja itt található.

A konferenciát Baldur Þórhallsson politológus, a University of Icelanden működő Centre for Small State Studies alapítójának és tudományos igazgatójának plenáris előadása nyitotta meg. A hallgatók a kis államokra jellemző diplomáciai stratégiák elemzésének átfogó szempontjait ismerhették meg a politikatudomány szemszögéből.

Az első szekció előadásaiban a semlegesség került előtérbe, mind a korabeli politikai gondolkodás egyik témájaként, mind pedig a kis államok és hatalmi központok törekvéseként. A SMALLST projekt és intézetünk tudományos munkatársa, Vedran Stojanović bemutatta, hogy a Raguzai Köztársaság hogyan egyensúlyozott nemcsak a tenger, de az Oszmán Birodalom és a Szent Liga konfliktusának partján is állva.

A Maghreb régióbeli spanyol–muszlim kapcsolatok, a kulturális-politikai egyensúlyozás és interakciók részleteit mutatta be egy három előadásból álló panel, La Goleta, Oran és Ceuta területére koncentrálva. A madridi kutatók körüljárták, hogy a katolikus uralkodó által Észak-Afrikába küldött, egyszerű közvetítőknek milyen lehetőségeik és stratégiáik voltak a helyi hatalmakkal való együttműködésre és egyezkedésre.

A harmadik szekció, a napot lezáró szekciópáros első fele a nagy birodalmak nyomásával szembesülő kis államok, a Raguzai Köztársaság, Kelet-Frízia és Erdély stratégiáit tárgyalta. A SMALLST projekt kutatója, Lovro Kunčević előadásában ismét Raguza került előtérbe, valamint a köztársaság politikai eszközkészlete függetlensége megőrzésére. Szintén a projekt kutatója, intézetünk tudományos segédmunkatársa, Szalai Ágnes az Erdélyi Fejedelemség különböző szinteken megvalósuló oszmándiplomáciájával kapcsolatos kutatásait összegezte.

A nyomásgyakorlásra adott válaszlehetőségek ellenpontjaként a pártfogási viszonyok elnyerésének taktikáiról beszéltek a napot záró szekcióban előadó kutatók. A téma elemzése a havasalföldi hatalom örökítésének lehetőségeitől kezdve a Parmai Hercegség nagyhatalmak közti kegykeresésén keresztül ismét a Raguzai Köztársaságig, és annak a Habsburg Birodalom védelmének megszerzésére irányuló törekvéseiig terjedt. A nap utolsó előadását a SMALLST projekt külső munkatársaként, intézetünk tudományos segédmunkatársaként dolgozó Magdalena Jakubowska tartotta, bemutatva azt az adatbázist, amelynek építésén jelenleg dolgozik, továbbá az ehhez végzett munkája során feldolgozott levelezésekből válogatott egyedi eseteket.

A konferencia második napját egy, a kis államok nagyratörő ambícióiról szóló szekció nyitotta, a navarrai házasodási, a toszkánai és ferrarai hatalmi törekvések mentén. A SMALLST kutatócsoport és intézetünk tudományos munkatársa, Hámori Nagy Zsuzsanna Erdély fejedelemséggé formálódásáról, a kis államon belüli dinasztikus törekvésekről folytatott kutatásait mutatta be.

A nap közepén ismét egy szekciópárosban az előadások a kis államok elismertség iránti törekvéseit tárták fel. Itt a SMALLST kutatócsoport három tagja is ismertette kutatásai legújabb eredményeit. Intézetünk munkatársa, Tetiana Grygorieva a kozák törekvésekről adott elő, Bohdan Hmelnyickij és Pilip Orlik politikai vezetők stratégiáit összehasonlítva. Natalia Królikowska-Jedlińska bemutatta, hogy a Krími Tatár Kánság milyen módon próbálta erősíteni a maga pozícióját az Oszmán Birodalommal szemben, főként a keresztény államokkal a misszionáriusaikon keresztüli kapcsolatépítés révén. Intézetünk tudományos főmunkatársa, a projekt vezető kutatója, Kármán Gábor előadásában II. Rákóczi Ferencről beszélt, részletezve, hogy a fejedelem milyen diplomáciai eszközökkel igyekezett nemzetközi elismerést kivívni magának, és mennyire járt ebben sikerrel.

A konferenciát lezáró szekcióban két nagyívű előadást hallgathatott meg a közönség, melyek átfogóan foglalkoztak Európa kis államaival. Részletezték azt is, hogy hogyan gondolkodtak a nagyhatalmak a kis államokról, különösképpen hatalmi átrendeződések, békekötések idején, valamint azt, hogy ilyenkor milyen lehetőségeik voltak a kis államoknak önmaguk pozicionálására.

A konferencia a maga sokszínűségében, mely az előadóknak és a témáknak is köszönhető, számos új párhuzamra világított rá a kora újkori diplomáciatörténet terén. A szekciókat követő viták, megbeszélések igazán gyümölcsözőnek bizonyultak mind a SMALLST projekt, mind a közönség számára.

Virág Csilla