Az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet 2023. szeptember 22-én rendezte meg Anglofília mint politikaformáló erő a magyar politikai gondolkodástörténetben című konferenciáját, amelyen előadást tartott intézetünk munkatársai közül Czinege Szilvia, Kovács Janka és Bartha Ákos.
Fotó: Szilágyi Dénes/NKE EJKK. További képek: ejkk.uni-nke.hu
Czinege Szilvia, intézetünk tudományos munkatársa Newmarkettől Pestig – Széchenyi és a lovak levelezésének tükrében, 1815‒1828 címmel tartott előadásában azt vizsgálta, hogy Széchenyi István milyen csatornákon keresztül, hogyan és kiknek nyilatkozott az Angliában őt ért hatásokról, illetve az ennek kapcsán született ötleteiről, valamint ezek megvalósításáról. Az előadó Széchenyi háromszíntű írásbeli kommunikációját (privát, nyilvános, hivatalos) a lóversenyzés meghonosításának állomásain keresztül mutatta be, az első angliai élményektől a Lovakrul című mű megjelenése utáni néhány hónapig bezárólag. A kommunikáció privát szintjét Széchenyi leveleiből, naplójából vett idézetek segítségével ismertette, érzékeltetve, hogy a levelek címzettje meghatározza a levél tartalmi elemeit és annak kifejtési lehetőségeit, mivel Széchenyi ugyanarról a témáról különböző címzetteknek különböző szempontból írt.
Kovács Janka, intézetünk posztdoktor kutatója „Saját meggyőződésem szerént mondhatom, hogy ezen tébolyda csudálatra méltó alakitvány” – Az angol minta és a pszichiátriai intézményesülés diskurzusai a 19. századi Magyarországon címmel tartott előadásában a 18–19. századi angliai pszichiátriai intézményesülési folyamat magyarországi recepcióját és az Angliában magyar orvosok (Töltényi Szaniszló, Schwartzer Ferenc és Schnirch Emil) által megfigyelt gyakorlatok és technológiák lehetséges adaptációjának kérdéseit vizsgálta.
Bartha Ákos, intézetünk tudományos munkatársa A „faji konzervativizmustól” a szuverenista alkotmányvédelemig. Bajcsy-Zsilinszky Endre anglofíliája című előadásában Bajcsy-Zsilinszky Endre Angliához fűződő viszonyát, illetve angolokra vonatkozó nézeteinek alakulástörténetét foglalta össze sajtóforrásokon, levéltári anyagokon és a releváns szakirodalom alapján. Mint Bartha Ákos rámutatott, az „angol faj” sikereire vonatkozó angolszimpátia már Bajcsy-Zsilinszky 1928 előtti – németbarát – korszakában megjelent. A harmincas években aztán – németellenes, frankofil politikusként – az Egyesült Királyság alkotmányát és önkormányzati hagyományait emelte ugyanő piedesztálra. Bajcsy-Zsilinszky anglofíliája Franciaország 1940 nyarán bekövetkezett bukása után vált igazán markánssá, miközben mindhárom említett korszakára jellemző, hogy külpolitikai elgondolásait a magyar revizionista célok is motiválták.
A konferenciáról részletes beszámoló az NKE honlapján itt olvasható.
Bartha Ákos még ezt megelőzően részt vett a European Rural History Organisation Kolozsvárott megtartott nagyszabású konferenciáján, ahol Large estates and small changes? Hungarian land reforms after WWI. címmel tartott előadást 2023. szeptember 13-án a Re-Forming the Rural. Institutions, Professions and Property in Central and East European post-WWI agrarian reforms című panelben. Bartha előadásában az „őszirózsás forradalom” földreformját, a Tanácsköztársaság agrárpolitikáját és Nagyatádi-féle földreformot hasonlította össze, valamint kitért arra is, hogy az egymást tagadó rezsimek agrárpolitikája milyen közös jegyekkel bírt. Az előadás tanulmányverziója várhatóan jövő év tavaszán jelenik meg az Agrarreform in Rumänien im regionalen und internationalen Vergleich in der Zwischenkriegszeit (1918–1938) című kötetben, mely az Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas (München) gondozásában lát napvilágot.
