Intézetünk munkatársai, Benei Bernadett, Jarmalov Rezső és Tóth Gergely már sok éve dolgoznak együtt Bél Mátyás (1684–1749) Notitia Hungariae novae című országleírásának kiadásán; kiadványsorozatuknak idén jött ki a hetedik kötete. Ugyancsak idén alapították meg a Bél Mátyás Neolatin Műhelyt, amelynek célja a 18. századi latin nyelvű tudományos irodalom kutatása, kiadása, fordítása. A kutatócsoporthoz külső tagként csatlakoztak a kiadványsorozat további munkatársai, Gőzsy Zoltán (Pécsi Tudományegyetem) és Tóth Péter (Miskolci Egyetem), valamint Sánta Sára, illetve Kis Iván doktoranduszhallgató (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar). A Műhely tagjai közül közül Benei Bernadett, Jarmalov Rezső, Kis Iván és Tóth Gergely idén részt vettek és előadást tartottak a Sodalitates quondam et nunc [Tudóstársaságok egykor és most] címmel megrendezett VI. Neolatin Konferencián Szegeden, 2023. november 9-én.  

A HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya és a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke szervezésében megvalósuló konferencia programja itt olvasható. 

A Bél Mátyás Neolatin Műhely tagjai a VI. Neolatin Konferencián. Fotó: Molnár Annamária

Tóth Gergely programadó előadásában (A 18. századi latin nyelvű tudományos irodalom kutatásának helyzete napjainkban) először bemutatta a kutatócsoportot, majd arról beszélt, hogy a 18. századi latin nyelvű irodalom kutatásában hol mutatkoznak nagyobb hiányok, vagyis mely szerzők, illetve művek esetében lehet mellőzöttségről, elfeledettségről beszélni. A korabeli történetírás mellett kitért egyebek mellett a történeti segédtudományok (oklevéltan, pecséttan, genealógia stb.) 18. századi művelőire is; jelezte, hogy egész tudományágak feldolgozása várat magára, már ami genezisüket, illetve kezdeti fejlődésüket illeti. Hangsúlyozta, hogy a honi neolatin literatúra kutatói nem hagyhatják figyelmen kívül a latin nyelvű természettudományos irodalmat sem, mivel az sok tekintetben kötődik még az antik szerzőkhöz, tekintélyekhez, s ezáltal a humanista műveltség- és tudományeszményhez.

Tóth Gergely előadása. Fotó: Molnár Annamária

Jarmalov Rezső I. (Anjou) Károly háromszori megkoronázása – Egy zűrzavaros időszak bemutatása Otrokocsi Fóris Ferenc tollából címmel tartott előadást. A referátumban az előadó bemutatta a 14. század első évtizedének magyarországi eseményeit a jeles konvertita tudós, Otrokocsi Fóris Ferenc (1648–1718) szemszögéből, aki Historia Ecclesiastica Hungarorum című, kéziratban maradt művében elsősorban egyháztörténeti szempontból tekintette át a magyar históriát. Jarmalov Rezső elsőként sorra vette Otrokocsi Fóris főbb forrásait, majd összevetette a kéziratot a más historikusok (Bonfini, Thuróczy, Timon) által írtakkal, végezetül Otrokocsi eredményeit szembesítette a kutatás jelenlegi álláspontjával. Az előadásból kiderült, hogy Otrokocsi egyháztörténetének eme fejezetéhez olyan kútfőket használt, amelyek elmélyült történészi tudásra, tájékozottságra és éleslátásra vallanak, továbbá olyan megállapításokat tett, amelyek a mai napig megállják helyüket – nemcsak az egyházi, hanem a világi eseménytörténet tekintetében is.

Jarmalov Rezső előadása. Fotó: Molnár Annamária

Benei Bernadett előadásában ismertette a jezsuita történész, Timon Sámuel (1675–1736) Epitome Chronologia Rerum Hungaricarum című művének külföldi és hazai előzményeit. (Előadásának címe: Chronologia nova Hungariae nascitur: Timon Sámuel Epitoméjának előzményei volt). Az előadó kifejtette: bár a történeti kronológiának több hazai művelője akadt korábban (pl. Benczédi Székely István, Sigler Mihály, Szentiványi Márton stb.), a 16­­–17. századi szerzőket kevésbé foglalkoztatták az eseményeket kiváltó tényezők, megelégedtek az események puszta ismertetésével. A források, adatok gyűjtését Timon tanára, Szentiványi Márton is elkezdte, viszont az oklevelek tudatos felhasználása – ha még nem is nagy számban – Timon Sámuel történeti műveiben érhető tetten. Ezzel Timon megtette az első lépést a forrásritikára és széles forrásbázisra épülő eruditus történetírás felé, amely a 18. század második felében, Pray György, Katona István, Kaprinai István munkásságában teljesedik ki.

Benei Bernadett előadása. Fotó: Molnár Annamária

Kis Iván a 18. század második felének jeles jezsuita történésze, Kaprinai István Hungaria diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad regis Hungariae című művét mutatta be. Előadásában foglalkozott a szerző történetírói módszereivel, forráshasználatával, valamint forráskezelésével, kitérve a mű előzményeire, illetve tágabb kontextusára. Ennek során bizonyította: Kaprinai István műve nemcsak tökéletesen illeszkedik a században megszülető kritikai történetírás folyamatába, de a korszak szerves fejlődését maga is előmozdította, különösen azzal, hogy okleveleket és misszilis leveleket is nagy mennyiségben használt a Hunyadi-kor eseménytörténetének rekonstruálásához. 

Kis Iván előadása. Fotó: Molnár Annamária

A Bél Mátyás Neolatin Műhely tagjai nemrég részt vettek a Jezsuita – Pray – Kódex című tudományos konferencián, amelyről itt írtunk.

További képek a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet oldalán itt elérhetők. 

A VI. Neolatin Konferencián a Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport is részt vett, erről a beszámoló itt olvasható.